Most hű leszek önmagamhoz, már ami a szűkszavúságot illeti 😁 lenne mit írnom most is, mint a beköltözéskor,de most, más okokból ugyan, szintém nincs időm 😅
Úgyhogy...majd jelentkezem 😉
A lényeg, hogy 10 éve lakunk itt ❤
2023. augusztus 19., szombat
2023. március 13., hétfő
Egy év
Pontosan egy éve és egy napja, március 12-én, Gergely napon volt a kiállításmegnyitóm.
Nem sokkal utána írni kezdtem róla, de sok minden közbejött. Először is hagytam időt magamnak a pihenésre, és a pozitív élmények feldolgozására.
Aztán... jött egy "kis" sokk.
Majd bélyegezni kezdtünk, és új tulajdonosaikhoz eljuttatni a képeket, a megrendeléseket elkészíteni - a sérült bútorokat rendbe tennem szerencsére nem volt nehéz.
De most elég nyomást helyeztem magamra, hogy itt is bemutassam azt a csoda-napot. 😉
(Besenyszögön volt még kisállításom, képeket majd teszek fel.)
Az előző napi tárlat-berendezés végén örültem annak, hogy a telóm homályos képeket készít... így minden titokban maradhatott. (mert a facebooķon közzétettem a képet)
Én egy fotelben ültem, így beszélgettem Varga Andival, aki a kiállításom "védnöke" volt.
Itt Kislányommal izgulok a megnyitó előtt.
Az első vendégkönyvbe-alkotó:
Már a megnyitó végén, ajándékokkal megrakodva.
A ruhámon az a keresztszemes öv, amit még Nagymamám készített Anyukámnak. (Ugyanilyet 2 lányának és másik menyének is.) A tőle kapott örökségből indult el az én művészetem. Illetve a könyvtől, ami Nagymamám hagyatékából maradt ránk, és később megtudtam, Keresztanyámé volt... így jutottam el a szegfűtől... Snoopy-ig. 😁🥰
Azt kell mondjam, igazán családiasra sikeredett a megnyitóm. Ott voltak Szüleim, Tesóm, Anyósom és Misi nagyobbik nővére, több Unokatesóm, közülük valaki éppen itthon Pestről, más Sopronból. Többen Szolnokról vagy éppen innen, Törökszentmiklósról jöttek el. Jött régi Barátnőm teljes meglepetésként, no meg egy új is, illetve Tesóm és Anyukám Barátnője is.
No meg Azok, akiket most kifelejtek a felsorolásból.
Igazán meghittre sikeredett a "buli"
Kislányunk is nagyon felszabadult a végére.
Párommal, már az izgalmak után.
Motoros Barátaink is megjelentek Besenyszögről. Ók is imádják a Bogaram.
A közreműködő zenekar -
Bakondi András, Fodor Gyuszi, Karancsi Zsolt, Mészáros (Mézga) Károly. Előbb megnézték a kiállítást, és hozzá igazították, mit játszanak 🥰
Misi, én és Andi
A Yellow Monkeys tagjaival.
A közönséget Chaplin fogadta.
Díszített bútoraim ❤❤❤
A kiállítás előtt Bogyi, az eseményhez illő rajzzal.
"Bármennyi dolgod legyen is, mindig legyen időd, hogy csendben leülj, és elnézd, hogyan billeg a szélben a falevél." (Elizabeth Lawrence)
"A legtöbb nagy átalakulás több száz apró, szinte észrevehetetlen lépésből áll."
(Lori Gottlieb)
Az első aĺkotás, ami egy bútor eleje volt... csak közbeszóltaķ a szuvak. 😁
"Aggaszt bennünket, hogy holnap mi lesz a gyermekünkből, arról azonban megfeledkezünk, hogy már most is valaki."
(Stacia Tauscher)
Mellette ovis jelek:
és szívek:
"A következő üzenet mindig ott vár, ahol éppen tartózkodsz."
(Ram Dass)
"Add meg minden napnak az esélyt,hogy életed legszebb napja legyen!"
(Mark Twain)
"Ne rohanj és ne emészd magad. Csak látogatóba jöttél ide, ezért állj meg, és érezd a virágok illatát!"
(Walter Hagen)
"A pillangó éppen a magány és elszigeteltség időszakában tesz szert a szárnyaira. Ez jusson eszedbe legközelebb,amikor egyedül érzed magad."
(Mandy Hale)
"A probléma az, hogy keresünk valakit, akivel megöregedhetünk, miközben a titok az, hogy találunk valakit, akivel gyerek maradhatunk"
(Charles Bukowski)
"Amikor hiányzol, nem azért hiányzol, mert azt akarom, hogy szeretetet adj nekem. Azért hiányzol, mert én szeretnék neked szeretetet adni."
(Vámos Robi)
"Van az úgy... hogy a remény elhagyni készül a világot....
Az első, amit ilyenkor tehetünk, hogy énekelni kezdünk. Mindegy, hogy mit, csak torkunk szakadtából szálljon az ének. Aki énekel, az nem fél, mert az emberi agy úgy lett kitalálva, hogy félni és énekelni nem lehet egyszerre. S ha közösen szól az ének, megtörténhet, hogy a remény is visszafordul fél útról... "
(Boldizsár Ildikó)
Megrendelésre készült még egy felirat:
Számomra pedig a legjobb:
"Függetlenül ttól, hogy a fejlődés mely fázisánál tartasz, létezésed minden pillanatában tökéletes vagy."
(T. M. Sterner)
2023. február 13., hétfő
Játékaim
Írtam egyszer egy bejegyzést, egy kis minihűtő volt a főszereplője.
No, a mini- vagy inkább régi gyerekbútoraimhoz nagyon illik. 💖 Teljes lakrészt még nem rendeztünk be velük, de a babaágy és a nemrég megszerzett régi babaszekrény végre szép helyet kapott.
Ahogy "ígértem", az ágyikóba könyveket helyeztem. Ideiglenes, bár ez a "Zafón összes" (sajnos, mert fiatalon elhunyt), de a 4. kötete a sorozatának, a Lelkek labirintusa sajnos (dehogy sajnos), nagyobb alakú (és még így is 810 oldal...), szóval furán nézne ki. A szekrényke Tomitéka munka, annyiban, hogy megtisztította egy réteg fehér festéktől. Jó kis meló lehetett.,, Már terveztem valami klasszat venni Tőle, nagyon egyedi kis bútorokat készít, de amikor megláttam a szekrénykét nála, tudtam, ez kell nekem a minivilágomhoz! Persze azt még nem tudom, mit tartok benne, de majd kialakul.
Üres még a harmadik mini is, a tulipános ládám. Szerintem fényképek helye lesz... majd...
Most már csak a jó időt várom, hogy a nagyobb bútorokhoz foghassak...
2023. február 5., vasárnap
Szórom a szeretetet
A kiállításomra sok, pontosan 17 db kis, 10x10 cm-es szivecskét készítettem. Könnyű és gyors meló volt, szerettem.
Sajnos valahogy senkit sem érintett meg ennyire - pedig szinte fillérekbe kerülő, kedves kis apróságnak szántam, és igazán sokszínűek is lettek.
Na jó, Ricsi vett egyet tőlem, akinek amúgy - korábban bemutatott - horoszkóp jeles megrendelésére várnia kellett, a kiállításra készülésem miatt.
De amúgy sem sokáig bánkódtam. Így volt mit adnom a kiállításom berendezőinek (3 fő), első körben. Megérdemelték 🥰.
Majd.... "vérszemet kaptam", és "adakozni" kezdtem.
Vittem Dalmának egy pirosat, amikor egy festményéért mentünk el.
Szívecském Náluk...
...és a festménye nálunk.
Majd A Tomitéka alkotója is kapott egy szívecskét, amikor egy régi babaszekrényért mentünk el hozzá. Képek és bejegyzés lesz róla! 😏
Majd olyan csodaszerűen történt augusztusban az autóvásárlásunk, és olyan hihetetlenül jó fejek és "emberiek" voltak a kereskedők (megérne egy külön bejegyzést...), hogy az autó átvételekor, Nekik is adtam egy szívet.
Kislányunk vitt egyet ajándékba egy osztálytársának, akit "kihúzott" karácsony előtt a néptánc csoportban, ajándékozás céljából.
Végül kapott egyet a masszőröm is, akinél ráadásul december 23-án jártam tavaly utoljára.
...így maradt még 5. Persze nem kell nagy matektudás hozzá (17-ből ez a 9 az ugye 8), hogy idegesítően hamar az agyamra menjen a dolog... hova a francba kinek ajándékoztam még azt a 3-at?!?!
Végül ezeken a fotókon kezdtem megszámolni a szívecske-képeket, hogy biztosan jól emlékszem-e a kezdő számra (amúgy biztos voltam benne, mert valamiért utálom a 17-es számot, így ez nagyon megmaradt).
De egyig sem jutottam, azonnal beugrott a válasz a hónapokig nyomasztó-őrjítő kérdésre... ugyanis kislányunk ovijában volt ez a 3., mini-kiállítás. Elfelejtettem időben szólni, hogy megnézhesse a Katica csoport az igazit... Szóval, a hiányzó 3 szívecskét a 2 óvó néni és a dajka néni kapta Hédi ballagásakor.
Aztán elgondolkoztam - nagyobb szíveket is adtam már ajándékba. 💖
Mivel nem tudtam elmenni a 2 évvel ezelőtti általános iskolai osztálytalálkozómra, küldtem 1-1-et a két osztályfőnökömnek. Ezek 15x15 centisek voltak, írtam is pár szót rájuk.
Egy 20x20 centis arany szívet pedig unokatesóm, Petra és férje, Dávid kapott nászajándékul (rátűzve egy borítékkal 😏).
Többre nem emlékszem, de a lényeg: szórom a szeretetet. (...rejtett reklám is persze 😅, de tényleg nem ez a lényeg.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)