2020. november 16., hétfő

Székfoglaló


A korábban beharangozott , és 4 (!) hónapig kitartóan várt kanapé végül kiesett a kosárból nálunk 😜 . Azaz visszamondtam a megrendelést. Persze aztán ráparáztam még egyszer, hogy nem kellett volna... de miután (magyarán megmondva), még erre is basztak válaszolni (nem szoktam így beszélni, pláne nem írni, de van az a pont 😖), már nem érdekelt a kedvesség. Persze velük az voltam. Bár a végén már csak tárgyilagos. (Pláne, hogy a nagyon lassú kiszállítás is lábak nélkül sikerült nekik... azt hiszem, ezzel mégiscsak szerencsénk volt. 😅)

Közben Anyukám a valora webáruházban talált egy kis kanapét, de az túl picinek bizonyult, viszont jó kiindulási pont lett. További nézelődés után meglett az igazi 💓. Az előreutaláson picit azért elgondolkodtunk (még jó, hogy amott - expedo.hu - nem kellett), de a vásárlói vélemények és a rövid határidős szállítás meggyőzött. Szóval... khm... rendeléstől számított 8 nap múlva, hiánytalanul és sértetlenül itt volt a kanapénk. 3 dobozban 😉.
Az összeszerelése jó kis feladat volt a 3. napja tartó csapatépítő tréningen (közérthetően: karantén). A mellékelt útmutatóval minden flottul ment. 


Dobozok és kanapé-darabok.

Szerelés indul...


A művezető is megjelent 😉


Munkamegosztás: Apa szerel, nálam az útmutató, Pici a távolban rajzol.

Kezd formát ölteni 😉

Oldalelem lábait én tettem fel! 😅



Háttámla a helyén, lábak készülőben. (Mert ez esetben kaptunk! 😅 Pedig 8 van...így utólag már jót kuncogok az előző "csapat" bénázásain, de akkor... 😡 )

Amikor még képen mutattam Picurnak, hogy "Na, ilyen kanapénk lesz...", a válasza annyi volt, lelkesen: "Pont ezt akartam én is!" 😄



 Volt rengeteg várás, a végén már egyre morcosabb... volt kínunkban röhögés ("Lába sincsen szegénynek") , de a végeredmény számít, és az nagyon jó 💓💓 

Tényleg ez a verzió kellett ide. 171 cm széles (a zöld ugye csak 150 lett volna), régebben is gondolkoztam az "L alakban", és még így is jó nagy üres terület maradt konyhában-nappaliban.😅
Holnap csinálok jobb képeket - ahogy itt ülök, olyan klassz a "kilátás a nappalira". Szeretem ezt a fokozatos (sosincskész) átalakulást. Mintha velünk nőne, egyre több bútor kerül be (na jó, most egy széket ki kellett tenni).


Újra itt

 ...csak az elmúlt 7 év alatt összegyűlt putyerkámat (értsd: bejegyzéseimet) nem sikerült "visszaköltöztetnem". Azokat a lassan tárhellyé alakuló cafeblog oldalán találjátok meg (festettladafia.cafeblog.hu) .

Ide pedig remélem, gyorsan visszaszokok...

(Ez a blog export-import kiakasztó egy téma lett már nálam, ha valaki tudja, hogyan lehet wordpress-es blogból importálni a blogger-be, ne kíméljen 💓 Aki pedig a felvetést sem érti, ne aggódjon... lassan már én sem 😖.)