Már olyan régen jártam itt, hogy lassan írni is elfelejtek...
Az ok persze pont az írás volt ;) Február-március-áprilisban (pontosan 30-án végeztem), egy pályázatra ifjúsági regényt írtam... vagyis inkább a szereplők írták általam. Sosem éreztem még ilyet... de ahogy elolvastam a pályázati kiírást, bekattant egy ötlet, és a szereplőim elsőre aludni is alig hagytak. Ez az ihlet? :)
A lényeg, hogy megszületett a mű. (Szerintem jó lett, de sajna nem én döntök a kiadásról. 😅 )
Aztán hagytam magamnak egy kis időt pihenésre.
...
Talán túl sokat.
Végül csak megszólalt az a fránya ébresztőóra! 😉
Cicánk, Fityirc beszökött a folyosóra, és az egymásra rakott bútorok tetején, a régi babaágyban talált rökéletes kilátóhelyet. Valamit nagyon néz az udvaron (jó vadász), de ahányszor meglátom ezt a képet, rám tör a nevetés. Vinnyogva röhögök. Tényleg úgy néz ki, mint akit legszebb álmából riasztott az ébresztőóra, és gőze sincs, mi van. 😂💗
Mindenesetre eszembe juttatta, hogy erről a pici, de annál különlegesebb bútoromról még nem írtam. No meg Fityircről sem. Mindkettejük érkezése csodás meglepetés volt. 💝
Épp gondolkozni kezdtünk egy cica "beszerzésén", de halogattuk a dolgot . Hát Ő nem.
Picur 4. szülinapi bulija utáni reggelen ömlött az eső, és a folyosókapu, a kinti lépcső felől brutális nyávogást hallottunk. Párom kinézett, és a hatalmas hanghoz egyáltalán nem passzoló méretű, icipici, bőrig ázott cicát talált a lépcsőn.
Megszárítgattuk, és hiperaktív kiscica léte ellenére végül maradt.
Én egyszer (mindig támadt és harapott): " Rossz cica!"
Erre Picur: " Nem rossz, hanem huncut szép cica."
Hát így.
Vöröses szőre szépen befeketedett, majd napsütésben előbukkanó rozsdás színe lett. Különleges.
Amikor pedig Picurnak megrendeltem egy fa babaágyat a babáinak, másnap rácsodálkozhattam egy friss hirdetésre egy "használt" babaágyról, ráadásul a városunkban, és nagyon jó áron. Csak egy pillanatot vártam, amikor eszembe jutott az a bizonyos kis tulipános láda, és már írtam is az üzenetet az eladónak.
A hölgyet végül majdhogynem győzködnöm kellett. Szinte le akart beszélni (nem szívesen vált meg az ágytól), hogy ez nem játszani való babaágy, nagyon régi, talán 100 éves, és ritkaság, mert a gazdag paraszti ágyak mintájára készült.
De megnyugtattam, jól látom én ezt. Néprajz végzettségem van.
Aztán, amikor meglátta a Házunkat a hölgy (mert még el is hozta nekem, pont útba estem), teljes mértékben megnyugodott.
Sajnos csak annyi derült ki a bútorkáról, hogy a Tisza-tónál vette egy antikvitásban, és egy öreg parasztház padlásáról került elő anno. 💖
40 cm a hosszúsága.
Picur most meglátta, hogy erről írok:
- Szép kis ágy! Mire használtátok?
- Régen ez igazi játék babaágy volt, gyerekek játszottak vele, de most már annyira régi, és olyan különleges...
Erre csak annyit mondott, hogy "kincsszerű, és nagyon értékes!" 💝 Az én lányom. (És még csak 5 éves lesz.) 😍
Lefesteni nem tervezem. Nekem ettől a "csak ott festjük, ahol látszik" dologtól autentikus valódi.😏
