Ami hiányozni fog...

Még elég messzinek tűnik a költözés, de lassan búcsúzunk a kis lakástól. Én többek között úgy, hogy minden nap csodálom a naplementét...

...vagy a napfelkeltét...

...a viharfelhőket...

... a nyári zápor keltette szivárványt...

...vagy egyszerűen csak a kilátást...

Mindez persze csak válogatás régebbi, milliónyi fotóimból.

Nyári fagy, avagy ugat a kutyánk :)

No, a címben felvázolt két különös eseménynek nincs köze egymáshoz, de mindkettő tény. Én pedig irtó álmos vagyok, úgyhogy bocsi az összemosásért. 

A nyári fagy az agyamban alakult ki. Olyan tipikusan hangzik, de: én, aki bárhol, bármikor, bárkinek bármilyen lakását, szobáját, fürdőjét, malacólát képes vagyok berendezni gondolatban, a saját házunknál leblokkoltam :( Művészi válságba kerültem. Vagy csak az olyan puritán dolgok nem indítanak be, miszerint hol és mennyi dugalj legyen a falon? Nem tudom, de itt és most bocsánatot kérek mindenkitől , akit (gondolatban vagy esetleg szóban) hülyének néztem, amikor nem tudott mit kezdeni a korlátlan szabadság lehetőségével. Nagyon nem könnyű pontosan meghatározni például az új fürdőszoba méreteit, kompromisszumokat kötni magammal, és főleg: dönteni. 

A fürdőszobánál maradva megállapíthatom, hogy utálom a bojlereket. Én egy igazán szép fürdőSZOBÁT szeretnék, ahol valahogy nincs helye az ilyen hétköznapi dolgoknak. A mosógéptől úgy néz ki, seikerül megszabadulnom, mert annak a jelenlegi kis zuhanyzós fürdőben lesz helye - milyen burzsujok leszünk két fürdővel :) - a bojlert meg talán "elrejtem" az ajtó mögé, hogy legalább a belépéskor meglegyen a hangulat. Persze akkor hova kerül a wc? Azt sem szeretném túlságosan szem előtt "tartani". Most biztos lököttnek gondoltok, de remélem, a végeredmény majd engem igazol. De hol van az még... Talán ha felépülnek a gipszkarton falak, meglesz a varázsdobozom - most még hiányoznak a konkrétumok: cilinder nélkül nem tudok nyulat varázsolni :)

 A kutyánkból pedig Csigusz, a cicánk varázsolt "igazi" kutyát. Csak egy karmolás kellett - hogy nem jöttünk rá? Mint már korábban írtam, Csádé (sziú/lakota nyelven: szív - ez egy másik történet) kutyánk egy hete, mióta nálunk van, meg sem szólalt. Néha nyüszített, egyszer morgott, bár azt csak Párom hallotta, és ennyi. Ugatás semmi. Már többen sajnálkoztak, miszerint nem lesz ebből jó házőrző kutya, talán le kéne cserélnünk, de én hittem benne, és lőn.

Amikor ma délelőtt kiengedtük Csádét a hátsó kertrészből (amíg nem lakunk ott, még nem övé az egész kert), két kör eszeveszett rohanás után leült a lépcsőre Párom mellé. A cica idegesen nézte, de aztán közel jött, és nagy meglepetésünkre a kutya sem bántotta, csak szagolgatta. De a macska mégiscsak ideges lehetett, mert egyszer csak jól pofánkarmolta Csádét, aki erre morgott egy mennydörgés-szerűt, és UGATOTT! Igaz, csak egyet, de akkor is! Én úgy megörültem, hogy szerintem a kutya is hülyének nézett.

Ezzel a nem-ugatással kapcsolatban is arra gyanakodtam, hogy bántották szegényt korábban. Talán verték is, ha ugatni mert, a mellkasán van egy sebhely. :( A labdától mintha félne, és ma, amikor a mosdóról jövet gomboltam be a nadrágomat, ahogy meglátott, felugrott Párom mellől, és elég indulatosan nézett, mintha védekezne...talán nadrágszíjjal verték...? A lényeg: sok szerete kell ennek a kutyusnak. A hangja már megjött, lehet, labdázni is fog? :)

Édes semmittevés

Tény, ami tény, lassan három hete kaptunk kulcsot, de jelentős haladást nem tudunk felmutatni. Talán csak megpihenünk a két hónapos megfeszített várakozás után, de még inkább: nehéz elindulni,nehéz dönteni, hogy akkor hol is legyen a konyha és a fürdőszoba, gázmelegítő kell-e vagy villanybojler, stb. stb.... De azért alakulunk, mármint fejben. :)

Ám néhány jelentős változás mégiscsak történt:

Egy veszteség: hatalmas cseresznyefánknak letört egy méretes ága, a rengeteg gyümölcs súlya alatt :( Először mentem egyedül a Házhoz, s nem érintett túl jól a látvány. Egy délután csak arról az ágról szedtük a cseresznyét.

A nyereségek:

1. Egy fő, eszméletlen energiáját hatalmas ugrásokban kifejező, szabadulóművész, de nagyon-nagyon értelmes, másfél éves ordas német juhász kan kutyus, menhelyről menekítve. :)

5 napja van nálunk, a durva felugrálásról Párom már lenevelte (vagy csak megnyugodott, hogy jó helyen van?), a házba nem jön be, ért egy-két parancsszót, szóval alakulunk :) Csak nem ugat, a labdától szerintem fél, a "gyári" jutalomfalat nem ízlik neki, szóval vagy anti-kutya, vagy az előző gazdája nem bánt vele túl fényesen :( Mi szeretjük, és ki is követeli a kényeztetést-simogatást :)

2. Egy, a mai napon az utca felől érkezett, és megszelídített cirmos cica, aki hirtelen felindulásból, mivel percekig csak elnyújtottan nyávogott, a Csigusz nevet kapta (lásd Spongyabob). Neki legalább van hangja :)

3. Rengeteg-rengeteg rózsa, és egy rózsabogár: