A teljesség igénye nélkül

Ami persze nem igaz. Igény az végtelenül van bennem, hogy lássam, "gyerkőceim", eladott képeim hogy állnak helyt új helyükön. Persze néha elfelejtem átadáskor a felszólítást megtenni, de a legnagyobb "ellenség" most az élet maga. Különféle okokból, de most valahogy mindenki felújít, és értelemszerűen a képem az utolsó, végül is kiemelt, védett helyen áll... csak győzzem kivárni, hogy feltegyék velük a pontot a KIS i-re! (Mert ugye jól látszik, a nagyon nincs, írott formában sem... engem pedig ezzel lehet kikergetni a világból.)

De kezdjük a helyükön lévő alkotásaimmal.

Pusheen cicára Anita unokatesóm csapott le lelkesen, már a kiállításomon. Azt mondta, több helyszínnel is próbálkoztak otthon, végül a munka-és játék-állomás számítógép-asztalnál lett az otthona a cicának, hogy minél többször a közelükben legyen, 😍 

Motoros barátaink rögtön két képemmel is gazdagodtak. Snoopy pont azért lett szerelem, mert elsőre gőzük sem volt, mit ábrázol 😁Többen is voltak így ezzel a kiállításon, pedig ez az ikonikus háztetőn-hasalós póz. 😉💖

A felirat ( THE 'EARTH' WITHOUT 'ART' IS JUST 'EH' = A Föld művészet nélkül csupán "eh") megrendelésre készült. Az eredetit nem adtam el, a konyhánk dísze. Annyira magamnak készítettem, nem gondoltam, hogy ennyire kapós lesz - 2 barátunk is rendelt. Ez volt az első kép, amit a nagy hajrában, kislányom engedélyével, akkor is szegelhettem, amikor Ő már aludt. Plusz, téves méretkérés miatt, fordított szálirányos az enyém, ettől másabb (ezt a többi készítésekor láttam csak, de jobban is tetszik 😊) 

Volt is egy kis harcom másik megrendelőmmel - minden áron az eredeti képet szerette volna. De az első 2 ok miatt nem adtam. Végül az nyugtatta meg - remélem, tényleg -, amikor írtam, hogy mindenképpen EREDETIT fog kapni, mert azt is ÉN készítem, nem lenyúlós értelemben másolat."Cserébe" fotót sem kaptam még Tőle... Khm-khm...

Nagyon várom azokat a fotókat, ahol felújítás zajlik még.

Pláne, mert az egyik "helyére váró" az Eiffel-torony. (Utólag érzem, hogy túl  olcsón adtam, de az még rögtön az első kiállítás után elkelt... Meglepődtem-örültem ennek, de önbizalmam nem volt még.)

Már a következőnek is megvan a háttér-tervem...

Nagyon várom festékboltos szinte-barátaink nappalijáról is a fotót, 3 képet is vettek oda. 

Illetve gyerekkori Barátnőmhöz került a lányfej, a kiállításról (itt a képen, ez már megrendelés volt), csak Ő is éppen lakás-felújításban van.

Ahogy egyetemi Barátnőmék is alakítják a lakást (tyű, milyen "burzsuj" barátaim vannak!😀). Hálószobájukba kb. 2 éve angyalt, Kislányuknak lovacskát szegeltem.
  

Mivel a munkáimhoz aránylag pici keresztszemes mintákra van szükségem (hogy a szegelt kép ne legyen túl nagy), ezt a lovat is egy téli kép részleteként találtam meg. Hímezve kb. 3x4 cm lenne - az én képem kb. 25x35 cm-es lett.

Szintén költözés miatt nem kaptam még fotót a Sárkányról, amit kép alapján terveztem meg, és készítettem el. Teljesen egyedi.

 

Szóval, van mire várnom... de lesz legalább újabb bejegyzés... a korábbiak pedig itt.

 

Induljunk a kályhától

Házunk központi része a hatalmas cserépkályha. Télen a tűz ropogásán túl elvarázsol azzal, hogy "teszi a dolgát", és két, jelenleg használt, hatalmas helyiségünket befűti.

9 éve költöztünk be, 9 tél óta használjuk a kályhát töretlenül, és egyre ügyesebben. 

Azonban az még csak idén jutott el hozzánk, a tudatunkig, hogy maximum 5 évente takarítani kell.

A cuki kis kerek "gombok" a kályha alján a takarítónyílásokat fedik. Újabb döbbenet, hogy elég volt a mesternek egy kis vizet rápermetezni, és az agyag, amivel "tapasztják a kályhát, "engedett".

Rengeteg hamut távolított így el Mesterünk.

1-1 vödörnyit mindkét nyílásból.

A tiszta bal oldal.

Majd a Mester a kályha tetejét is megbontotta, hogy jobban lássa a járatok tisztaságát. Nem volt könnyű. Kályhánk fölött kb. 20-25 cm hely van a falrészig, ami fölötte fut. A kályha tetejét 15x15 cm-es kék csempék borítják, alattuk levélcserepek voltak-vannak. Ezek cserélve lettek.

A kémény felé nem igazán tűnt átjárhatónak a járat. Párom a kémény tisztítónyílásán kémlelte - volna - az eget...Nálunk elég bonyolult ennek a tisztítónyílásnak a helyzete is, konkrétan " be van építve" a konyhabútorral. Pátom felment a padlásra is -beigazolódott Mesterünk sejtése: a kéményben van egy kis lépcsőzetes eltolás.

Persze végül kiderült, nem ettől "bujkált az ég" - a kémény alsó részén, konkrétan a kályha mellett, a kályha teteje és a tisztítónyílás között egy masszív kátrányos eltömődés volt. (No, ha az valahogy lángra kap... azt mondják, ezer fokon ég. Lángolt volna az egész kémény... és inkább ne gondoljuk tovább.)

Párom éppen elérte kézzel lentről az eltömődést. A Mester nyugodtan-kedvesen figyelmeztetett minket, hogy jó, persze, csinálja, most van itt ő is, de néhány darab potyogása után a kátrányos cucc, ha megindul - és meg fog -, lezuttyan a por, ami még nem tömörödött, és beborít mindent a helyiségben. Jó adag már megkövült kátrány kiszedése és kéménytisztító seprű (az az igazi 😄) masszív használata után...nos...

...igaza lett.

Szóval... kellett egy "kis" takarítás utána, de a kályhánk azóta még jobban dolgozik és melegít.

Az pedig, hogy a közel 4-5 óra munka alatt (na jó, én csak néztem), irtó jót beszélgettünk hárman - íjászatról, néprajzról, Erdélyről..., külön ajándék. 💖😍

Újra és újra döbbenek, döbbenünk, mekkora szerencsénk van ezzel a házzal. (...és valahogy én "varázsoltam".)

Szék Halloweenkor

 A készítése néha már tényleg ijesztő volt. 😁

Közel 3 éve várakozik nálunk 2 kis szék. Nővéremé eredetileg, de először nem tudta eldönteni, milyenre kárpitozzam, aztán (úgy egy év után) el is felejtődött a dolog. Így maradt a köztes állapot. Ez.

Aztán jött Pici, no meg 6 évre rá a suli, és az ugyan ilyen, Mamámtól örökölt kis szék kell a kis íróasztalához. Mivel még egy szobában alszik velünk (hogy miért, az hosszú, ám a jelen írás esetén lényegtelen történet) a mi és az Ő ágya között vált szükségessé eddig a szék. 

No, most végre kicseréltük 😃

Persze, nem volt olyan egyszerű menet. 

1. Első körben összeraktam a lábait, a távtartó kis lécekkel együtt. Majd rácsavaroztam az ülőkét, és kissé csodálkoztam, hogy nagyon ingatag. Úgyhogy be kellett látnom, a kis összekötő léceket ragasztani kell a helyükre.

2. Tehát szétszedés, faragasztó vásárlás (pár nap kivárás...), mert a meglévőt nem találtuk sehol...

3. Párom lecsavarozta az ülőkét, és együttes "erővel" összeragasztottuk a szék lábait. Majd visszacsavarozta az ülőkét, és tök boldogak voltunk... amíg rá nem néztem pár  óra múlva a székre, ami még rajzolásra várt. Az "alapozó rétegnek" feltett fehér lepedőre kívántunk rajzolni Picurral. A szék pedig viccesen és csámpásan kacsintott vissza rám, ugyanis a léceket sikerült fordítva rögzíteni, így az eredetileg szétálló lábak összefelé tartottak. Fénykép nem készült, és sajnos még nevetni sem támadt kedvünk rajta, pedig elég viccesen nézett ki. Szóval...

4. Párom általi gyors szétkapás még este - szerencsére a faragasztó még nem olyan véglegesen oldhatatlan pár óra után. Aztán pár nap múlva (mert közben volt Halloween-futás, meg másnap bulizás a szomszédainkkal), jóóóól odafigyelve végre  újult lendülettel összerakta Párom.

5. Végül alkoholos filccel szépen megrajzoltuk a mintát. A boszit kislányunk fejjel lefelé 😉

Most már csak picit billeg... lehet, rosszul pároztattuk a két székecske lábát...😁Hát, legfeljebb szétszedjük-összerakjuk még egyszer 😅 Egyelőre a célnak megfelel 😉

Új élet

 Az eladott képeimről mindenkitől kérek fotót új helyén. 

Érdekel, hogyan "lakják be" , és teszik különlegesebbé új otthonukat 🥰

Az első kép nem a kiállításra készült, hanem külön megrendelésre. Először megijedtem a szűz és bika horoszkóp-jel és a végtelen jelének megtervezésétől, végül az egészet sikerült cirka 10 perc alatt összehoznom. A kiállításomról kimaradt kis pillangó segített a szárnyaival, ötletet adni, elkezdeni 😉🦋

 A kiállítás legkisebbjei, a 10x10 cm-es kis szívek, végül nem lettek oly kelendőek, mint vártam. Konkrétan egy sem fogyott a rengeteg lehetőségből. 🙄 De "semmi baj", legalább van mit ajándékba adnom. Így kapott 1-1-et,aki a 2 kiállításom berendezésénél segített, s vittem egy pirosat Dalmának is, akitől egy festményt választottam magamnak.

Az ő alkotása pedig, már a polcomon:

Nekem az "Úttalan út" ❤

Ha szeretnél egy festményt Tőle, nézz szét itt. 💖 Persze miután tőlem is rendeltél! 😊😉

A kiállításon is szereplő, (különleges, mert magyar nyelvű, szóval szerencsésen ékezetek nélküli) motivációs mondat Pestre került, 

Először magamnak szerettem volna megtartani, de végül úgy döntöttem, mehet az eredeti. Főleg, mert időközben rájöttem, hogy a Chaplin idézet is kiszegelhető, és az jobban megérint. 😉

 Csak még azt nem tudom, hova tenném...no meg vár rám még két megrendelés.

Egy galéria feljáratánál kapott helyet ez a fontos mondat.

Nővérem Brátnőjétől a kiállításra visszahívott, szintén jelentős szöveg (ékezet miatt, no meg a stílusosság okán, a szív szó egy szív motívummal "helyettesítve"):

Az otthon ott van, ahol a szív 💖

A kiállítás egyik angyalkája (ami eladó volt) - egy barátnőhöz került. Végleges elhelyezése még várat magára (polc híján), de kaptam fotót jelenlegi kuckójáról.

Arany tulipánom pedig Keresztanyum étkezőjének dísze lett:

Sok-sok képről még várom a fotókat...(khm... még nálunk sem került minden kép a helyére...) úgyhogy ez a bejegyzés legyen felhívás is! 😉

Védd magad!

 A keresztszeGes név és ötlet levédetésével rengeteg időm ment el. Végül inkább kárba..., "cserébe" pedig a megrendeléseimmel nem haladtam. 😜 

Cirka 1 hónap olvasgatás, kutakodás (nem-találás), értelmezés, segítség kérés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán... aminek a vége az lett, hogy feladtam - elengedtem a dolgot. 

Az okok:

1. A szabadalom nem jöhet szóba, mert nem egy konkrét találmányról van szó (amit működés közben is be kellene mutatni rajzokkal a beadványban)

2.  Használatiminta- és a formatervezésiminta-oltalom nem is teljesen érthető nekem 😁, s esetemben nem is egy konkrét mintáról van szó, hiszen a Történet végtelen...

3. Rengeteg olvasgatás és kizárás után a védjegy, esetemben a keresztszeGes név levédetése, vagyis ennek gondolata megnyugvást hozott... rövid ideig. 

Ez a lehetőség azonban nem védi a szolgáltatást, árut, amivel kapcsolatban használják. Csupán megkülönböztetésre szolgál, a fogyasztók tájékoztatásának elősegítése a célja.

Mindez a folyamat elvileg online verzióban megoldható. Csak beírod a nevet, és a millió lehetőségből szépen kiválasztod azokat, amikre használni szeretnéd. No... az egyetlen gond, hogy nem millió plusz 5 lehetőség áll rendelkezésre. Olyat, amit én csinálok, megközelítőleg sem találtam a felsoroltak között.

Az viszont kiderült, hogy az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása a szerzői jog hatálya alá tartozik, s egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.

A szerzői jogi védelem a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva automatikusan keletkezik és fennáll anélkül, hogy a jogi védelem érdekében az alkotást bárhol bejelentenék, vagy bármilyen nyilvántartásba bejegyeznék.

No.

Remélem, helyesen gondolkozok...

Amiket én kalapálok, olyan gyakorlatilag nincs. 😁

Ha pedig valaki lenyúlná az ötletet (magát a kárpitosszeg bútorba ütögetését én is "loptam"), ahogy már volt is rá példa... ugyanolyan úgysem lesz... illetve a keresztszeGes védjegyet (ha konkrétan levédetni nem is tudtam), már minden alkotásba beleégetem (na jó, ezt Misi csinálja, mert nagyon nem egyszerű 😕). Háttérinfókat pedig nem adunk ki. 😉

Sorozatos búcsúzás

 A kiállításaim "járulékos hozadéka" a több eladás, és megrendelés.

Nem panaszkodom, végül is ez volt a cél. Megismerjenek, megszeressenek. 

De több dologra is rá kellett jönnöm.

1. Olcsón adom a képeimet, a különlegeseket, mint amilyen az Eiffel-torony (a háttér miatt), mindenképp. Persze nem könnyű megtalálni a mindenkinek befogadható-elfogadható árakat. Hiszen ha túl drága, akkor megrendelés lesz kevesebb. Még kísérletezem. Ez pedig tényleg tanulópénz. 😁 De egyre bátrabb vagyok. 😉 

Pláne, hogy nehéz a búcsú,

főként a Különlegesek esetében.

A Torony eladásakor döbbentem rá, hogy sorozatgyártást nem akarok. Legalábbis nem minden esetben.

Azért nem sírtam...csak majdnem 😉

Már megvan a következő háttér-terv 😉

Egy megrendelés. 

Kis méretben még oké a "sorozatgyártás".

Ez utóbbi esetben nem kértem fotót új helyükről, de hamarosan pótolom. Sajnos máshonnan sem kaptam még 😕, pedig nagyon fontos lenne nekem. Azt hiszem, újabb körlevél kell erről 😁

 

Fakkról fakkra

 Ahogy újabb bútor rendbetételéhez kezdünk, mindig stresszelek picit. 

De szerencsére most is felesleges volt. 

A spanifer-rel barbár módon megsértett kis dögnehéz fakkost végül csupán festeni kellett. No meg lakkozni. Illetve picit izgulni, hogy a maszkolószalag ne szedje fel a bronz festéket. Mert maszkolni csak kellett kicsit, nehogy összekenjem feketével az "aranyat". De hát tudjuk, kétszínűnek lenni nem jó... mégis mindig ezt csinálom. 🙈

A sérülések:

Ez az oldal az utánfutóval érintkezett - megkopott a festék.

Spanifer nyoma 1.

Spanifer nyoma 2.

Szintén az utánfutó nyomai

Arról nincs fotó, de a lábakat is érte kopás.

Jött tehát a maszkolás-festés-lakkozás pepecselése. 

Esti-éjszakai műszakunk után, másnap reggel a helyére is tettük.

Napközben pedig bepakoltam. 😊

Már csak azt nem értem, miért vártunk ennyi ideig a javítással... 

Azért még izgulok... a kis éjjeliszekrény nehezebb falatnak tűnik. Szóval folytatás következik.

Persze közben a megrendelésekkel is haladgatok.

Kedd reggeli szállítmány 😊

Azértis és azértsem

 Az első, durván egy napig tartó sokk után, amit Bútoraim látványa okozott, a kis komóddal kezdtük a javítások sorozatát.

Amikor tényleg tüzetesen átvizsgáltam, magabiztos nyugalom töltött el. Lelki szemeim előtt megjelent a kis bútor alap állapota, s hogy miből mit "varázsoltam", még díszítés nélkül  is. Ebből a szempontból pedig tényleg szinte "röhejesnek" tűntek a friss hibák. Persze azért káromkodtam rendesen. 😐

A tetején lévő horzsolás macera volt. Csiszolni kellett, ettől a tetejét fedő farostlemez "felszőrösödött", kellett egy kis mestertapasz rá.

Máshol szerencsére nem kellett fehér pasztát kenni a fekete bútorra - azért itt még féltem picit, de a táblafesték nem okozott csalódást. Most sem. De azért sem emelem az egekbe a Trinátot, mert arra sem csillant fel a szemük, hogy a Bogaram is rajzolható tábla-fekete. 😝

Mivel hagyni kell száradni a mestertapaszt, így a nagy lendülettel kezdett javítás megállt cirka 5 perc után. 

A többi sérülést is felmértem. A hátulja itt-ott (mert arra lett fektetve, egyébként helyesen, csak éppen aláterítés nélkül...):

Bal felső sarok. A legdurvábbnak kinéző. Végül "csak" festeni kellett.

Ugyanez más, és hosszabb nézetből.

Jobb felső sarok kopása.

Jobb alsó sarok sérülése.

Leütődött alja .

Egyben az egész durva látványt nyújtott. 😒

Végül tehát többnyire festeni kellett, szerencsémre leginkább mattfeketére - aztán persze lakkozni minden javított részt. 

A tetején a fehér mestertapaszt is szépen fedte a táblafesték 2 rétegben, de hogy ne látszódjon a "plusz kis réteg", csiszolni kellett. Majd újabb két réteg festés... és újabb csiszolás. Párom szerint itt már tényleg tökéletes volt... szerintem viszont kellett még egy icipici csiszolás. 😅 Végül jöhetett a tényleg utolsó 2 réteg. Ez után pedig az említett lakkozás.

Az első csiszolás után...nem hagyhattam így!

Persze a végeredményről nincs fotó...majd pótolom 😉

Pláne... mert...

Ahogy most a képeket nézem, elképzelhető, hogy az alján azt a pici leütődést nem javítottam ...

Hamarosan folytatom a fakkossal... csak legalább 2 megrendelést be kellene fejeznem.😁