2013. július 16., kedd

Beindultunk

Régen írtam, de megvan rá az okom. Kettő is. Az első: maga a Ház. A második, hogy egy ideje nincs netünk. Ahogy időnk sem. Hirtelen beindult minden, persze időben így sem állunk túl jól, a költözés még várat magára.
De az újravezetékelés folyamatban, és emellett  vannak látható eredményeink is:

1. A kertet kalákában (családi segítséggel) rendbe tettük: lenyírtuk/lekaszáltuk a füvet, dudvát szedtünk, fát gallyaltunk (főként édesapám, de egyszerűbb ez a királyi többes :) ), megszabadítottuk a málnát az égig érő csalántól, és elfáradtunk.


2. Eltüntettük a kis konyhát leválasztó válaszfalat:




Eredmény: konyha-étkező egyben, és több fény.

3. Beeresztettük a fényt a hátsó szobába, és a leendő fürdőszobába is a szomszéd felől. ( A kisebb ablak a fürdőhöz tartozik. Majd...)


4. Kőművesünk ajtót varázsolt a fürdőnek (jelenleg ez úgy néz ki, hogy a hátsó szobába van egy be- és egy kijáratunk is).



Az új ajtó már bent van, csak kép nem készült még. De nagy harc volt... Mivel nem gondoltuk át rendesen ajtóvásárláskor, hogy mit szeret a vályog és mit nem (mert nem mindenhol vályog ám a vályogházunk - inkább tégla! De ez egy másik történet.), keskeny tokosat vásároltunk, így egy délelőtt arra érkeztem meg, hogy az ajtó már bent van - KÖZÉPEN! Azaz nem a belső falsíkon, ahogyan én kértem, hanem a vastag fal közepén.
Páromat ugyan megkérdezték, hogy mivel nem oldható meg máshogy, jó lesz-e így, ő meg ráhagyta - éjszakás műszakból érkezett, szerintem "kissé" kómás lehetett; én meg ugye később toppantam be. Szerencsémre édesapám is ott volt segíteni, és miután megnyugtatott, csak kieszeltük, hogy van megoldás: néhány fémlemez segítségével, és egy kis többletmelóval biztonságosan tudták rögzíteni az ajtót.
Hogy nem loptam be magam kőművesünk szívébe (pedig órabérben dolgozott), az biztos, de örülök, hogy nem hagytam annyiban a dolgot. Végeredményben nem ő nézi egy életen át az "elrontott" fürdőszobát... De alapból az ötleten is csodálkozott, mert hát fürdőszobába az ajtót inkább a külső falsíkról szokás berakni, hogy kisebb helyet vegyen el... de kérdem én: hogy nézett volna ki úgy? Ha már kisebb és keskenyebb az ajtó a mellette lévőnél, legalább az elhelyezésük egyezzen!

Kép nemsokára a "végeredményről". ...és íme:



5. Persze azért pihenésképpen játszottunk a kutyánkkal is :)



Csak tudnám, ki gondolta, hogy egy plüsstehén jó játék egy kutyának (ténylegesen kutyajáték volt, kaptuk, rá volt írva a cimkére!). Csádénak cirka 5 percig tartott, és ebben már a kibelezés is benne volt :)

4 megjegyzés:

  1. Mona! biztosan többen nézzük a blogodat akik hasonló cipőbe járunk.Gondolom azért indítottad, hogy meg oszd velünk tapasztalataidat és a felújítás folyamatát,ha van időd tedd ezt!Kiváncsi volnék az eredeti alaprajzra és az újra,meg a napi tapasztalatokra /+,-/ minden jó valamire! Üdv.

    VálaszTörlés
  2. Szia Névtelen!
    Tény, hogy kicsit le vagyok maradva blogírás terén, de jelenleg fontosabb a csiszolás :P (Szóval jelenlegi tapasztalatom: hengerelt falat csiszolni unalmas és durván poros meló :)
    Az alaprajzzal pedig igyekszem, sajnos nem volt időm még megalkotni. Hidd el, nekem is hiányzik :)
    Mindenesetre örülök, hogy egy olvasóm már van, a hétvégén rakok fel újabb adagot.
    Üdv: Mona

    VálaszTörlés
  3. Szia Mona!
    Nem egy olvasód van:)))Szintén várom a tapasztalatokat és az új képeket! Üdv: Andi

    VálaszTörlés
  4. Szia Andi!

    Örülök! :) :) kissé lemaradtam mostanában, de ígérem, hamarosan tényleg jelentkezem :)
    Üdv: Mona

    VálaszTörlés